Tartozom egy vallomással: szeretem a rendet és a tisztaságot. Viszont utálok takarítani...

Ehhez évtizedeken át erőt kellett venni magamon és takarítani. Előráncigálni a szekrényből a porszívót, kitekerni a madzagot, konnektort találni. Áhh, tele a porzsák. Ha textil, akkor kirázni a kukába, majd kiporolni az udvaron. Ha papír, akkor venni méregdrágán.
Aztán persze az utolsó 10 centire pont nem ér el a madzag, átdugni a madzagot másik konnektorba, visszabattyogni a porszívóhoz, és 10 centiért megint bekapcsolni a porszívót.

Persze hangos mint állat, ezért a házirendben benne van taxatíve, hogy mikor használható porszívó: 8-18-ig, amikor persze az ember nincs otthon, csak a nyugdíjasok.

És zabálja az áramot....

De amit a leginkább utálok egy porszívóban, hogy nem csak szívja, hanem bizony fújja is, és ha arra mutat a porszívó hátulja, amerre még nem takarítottál, akkor meg szétfújja az egész lakásban... A tényleges por szempontjából nem takarít, inkább csak felszív valamennyi port, a többit pedig egységesen szétfújja a lakásban.

Úgy 10 éve láttam először robotporszívót, az iRobot cég készítette, amelyik hadászati felhasználású robotokat is készít (valamiből meg kell élni...). Gyorsan letesztelték itthon is néhány tech- illetve csajos weblapon, és katasztrofális eredményt hoztak ki: ez egy használhatatlan kütyü, egy vacak játékszer.

Az indexesek különösen szívügyüknek tekintették a robotporszívókat, mert sokszor tesztelték: [link], [link], [link], [link], [link].
Hasra ők sem estek a technikától, pedig ők általában még korrektül álltak hozzá, ugyanis több tesztben is láttam máshol, hogy csak kiszórták a lisztet a robot elé, majd a sikertelen tisztítás után elégedetten lefikkantották a robotot, hogy az semmire se való.

Pedig nincs még egy termék, ami a szintetikus teszteken nagyobbat bukna, mint egy robotporszívó!
Nem csoda, hiszen nem arra van, hogy a kiborult lisztet eltüntesse, pláne nem a feltörölgesse a vizet. És még a nagyszekrény mögött sem takarít, valamint a pókhálót sem szedi le a sarokban.

De akkor mire való?

Nagyon egyszerű! A mindennapi kosz eltüntetésére való: a naponta keletkező gyűszűnyi házipor, a napi 200 szál macskaszőr, az 5 szem morzsa a konyhában, a reggeli hajszárítás után maradó 17 hajszál a fürdőszobában, az este felhordott gyűszűnyi sár a cipőspolcnál, és így tovább.

Eltünteti azt a mindennapi koszt, ami néhány nap takarítatlanság után is koszos lakás feelinget okoz.
Munkába menet előtt egy gombot megnyomsz, a robot lemászik a dokkolóról, körbetakarít, és ha végzett, visszamászik a dokkolóra, amíg te otthon sem vagy és tiszta lakásba érhetsz haza.

Maradjunk annyiban, hogy mindezt én is orbitális hülyeségnek tartottam, főleg az ilyen lisztes szintetikus tesztek láttán.

Aztán egy ismerősöm nyert egy ilyen készüléket, és áradozott róla. Mondta, hogy kérjek egy tesztcuccot a forgalmazótól, mert ingyen el lehet hozni. Elhoztam, és megnyomtam a gombot...

Elsőre persze tök vicces volt, szinte hihetetlen, túlontúl modern, jetsoncsaládi feeling: itt egy kütyü, ami takarít, magától.
És még hogy mennyire!? 3x küldtem körbe, és még mindig tele volt a portartálya, nem hittünk a szemünknek, pedig nem szemétdombon lakunk.

Innentől már csak az volt a kérdés, hogy melyiket vegyük meg a készülékek közül. Végül a legkisebbet, a Roomba 620-at vettük, mert a forgalmazó szerint a takarító része minden robotnak ugyanolyan, csak a hozzáadott eszközökben különböznek (virtuális fal, stb.).
Nekünk nem látszik, hogy ilyesmire szükségünk lenne, ezért megvettük hát a legkisebbet:

Nagy volt az asszonyi öröm, amikor beállítottam vele
Szép, nagy csomag, ízléses kidolgozással.

Mi van a csomagban?
- robot
- töltő
- dokkoló
- leírás

Ennyi, semmi más, mint már mondtam, ez az alapgép.

Elsőre teljesen le kell meríteni, majd legalább 16 órára a töltőre kell tenni. Ez bizony nem lítiumos, hanem NiMh... Ez a készülék talán leggyengébb része is, a legtöbb panasz az akkumulátorokra van a Roombákkal kapcsolatban, és ehhez gondolom az is hozzájárul, hogy csak fél évet adnak az akkura, hiába van 2 év a készülék többi részére.

Feltöltött a készülék, hogyan tovább?
Az első takarítás előtt érdemes Roomba kompatibilissé tenni a lakást:
- madzagokat lehetőleg úgy elvezetni, hogy ne tekerhesse fel (de amúgy okos, ha feltekeri, képes "kiköpni" is)
- érdemes mindent úgy elhelyezni, hogy legyen 35 centi, ahol a robot nagyjából befér (nem is kell visszatenni, ha elfér, úgy is maradhat)
- ha a fürdőszobában vagy másutt víz van a földön, akkor ajtót becsukni indítás előtt, mert a vízre bizony érzékeny...
- ha van kisállat, akkor a tálkáit biztos helyre tenni, ahova a Roomba nem fér be, mert képes kiborítani a vizet, és aztán felszippantani...
- nem mindig, de néha érdemes a székeket mint egy étteremben az asztalokra feltenni, hogy ott is tudjon rendesen takarítani a gép

Ez macerásnak tűnhet így leírva, de nem, nem az, mert egyszer kell megcsinálni, vagy már eleve figyel rá az ember.

És akkor indulhat a dolog, gomb megnyom. Egy kis szignált játszik a gép, majd sípol mint egy tolató kamion, és elkezdi táncát: megy, amíg falat nem ér, és onnan pattan tovább.

Igen, pattan, ugyanis gép elején félkörívben van egy ütköző, amivel ha hozzáér a gép valamihez, akkor nem megy tovább, hanem a benne levő programoknak megfelelően viselkedik:
- valamilyen szögben visszapattan
- megkerüli mint egy széklábat
- halad a fal mentén
- bele-bele harap fűrészszerűen a térbe
- és így tovább, valami 40 mozgásfajtája van.

Van még benne távolságérzékelő, hogy ne essen le a lépcsőn, és az infratartományt figyeli, hogy megtalálja a dokkolót, vagy a jobb modelleknél a virtuális falat, világítótornyot.

Az első forgókereke fekete-fehér kétszínű, és ezáltal a távolságot úgy tudja mérni, hogy milyen gyorsan váltakoznak a színek rajta. Milyen egyszerű és mégis milyen hatásos!

Szóval mendegél, de mi van, ha egy koszosabb részhez ért, ahol a kölkök elszórták a ropit? Akkor ott érzékeli a koszt, és spirálisan mozgásra vált, hogy minden koszt begyűjtsön.
Van ugyanis benne egy koszérzékelő, ami szintén pofonegyszerű: megvilágítja a felszippantott levegő-kosz keveréket, és ha túl sok fény verődik vissza, az azt jelenti, sok a kosz, ott időzzön el.

Simán átmegy a küszöbökön: kis erőszakosan addig emelgeti a kerekeit és zötyög, hogy aztán egyszercsak boldogan átesik mint a kiskölök a gyümölcsös kerítésén.

Megfelel neki a parketta, a kő, a szőnyeg, bárhol képes takarítani, mert ahhoz állítja be a keféket és a kerekeket.

Jó, rendben, tegyük fel, vesz az ember egy porszívót. De miért éppen Roombát?
Ugyanezen morfondíroztam én is, anno, miután elhoztam egy teszthétvégére a gépet.

Megnéztem a konkurenseket is, de inkább fröccsöntött játékszernek, nullszériás cuccnak tűntek, sem mint mindennapra hadrafogható, a kor előrehaladtával szervizelhető, javítható cuccoknak.

A Roomba egy piszokegyszerű cucc, kicsit olyan Thinkpades: robusztus, nyers, indusztriális, moduláris felépítésű. Évekre visszamenőleg minden termékükhöz van alkatrész.

Iszonyatosan átgondolt: a takarításához a sárgával jelölt részeknél kell matatni, minden csak egyféleképpen szedhető szét, minden egyértelmű, jórészt eszközmentesen szétszedhető (kivétel a körkefe, ahhoz csavarhúzó kell).

Minden apró részletén látszik, hogy 10 éve ezt csinálják, de kedvencem a fésűje, amivel a keféit lehet megpucolni és megszabadítani a rátekeredő hajtól. Itt a képe, a jobb oldali piros mütyür az.

Lényeg a lényeg: a Roomba nem takarítónő, nem intelligens, ellenben bármikor hadrafogható, szorgalmas és ügyes, nem kell neki kulcsot adni, nem lop (remélem...) és nagyon kevés árammal beéri.

Nem csinál nagytakarítást, hanem szépen minden nap összeszedi a koszt, ami által kevesebb lesz a szálló por, és pár nap után lesz egyfajta komfortos, általános tisztaság, ami a nagytakarításokkal sohasem elérhető.

No meg egy kis szabadidőt is csinál

Részemről ajánlott.